Második felvonása egy olyan ételnek, amiről nem sikerült normális fényképet készítenem. Az én hibám, nem a Nikon S70-é, ez egy szomorú tény. De a végeredmény, ami annyira nem jön át ezen a képen nagyon jó lett. Általában recept nélkül főzök, múltkor el is gondolkoztam azon, hogy én talán nem is tudok főzni. Nem tudom mibe mennyi só kell, mekkora egy kávéskanál, mekkora egy csipet, nem tudom megmondani mennyi vízzel öntök fel dolgokat, meddig sütöm hány fokon és betartani sem tudom azt, amit esetleg receptben írnak. Mindig annyi hozzávalót teszek hozzá a dolgokhoz amennyit épp abban a pillanatban jónak látok, bár amit főzök mindig sikerül. De elgondolkoztató, hogy ezt, amit én csinálok mindenképpen egyfajta rendkívül amatőr dolognak mondanám, egy szakácstól olyan messze állok, mint a földtől a csillagok. De szeretem amit csinálok és valószínűnek tartom, hogy ezért sikerül minden. Mert akarom, hogy sikerüljön és addig csinálom, amíg nem lesz jó. És ez a legjobb hozzávaló minden recepthez!
A hawaii csirkemellem tejszínes szószához ananászt és mandulát tettem, különleges, de nagyon finom ízt adott neki, általában remek ötletnek tartom a húst elkészíteni gyümölccsel. Sajtos rizzsel tálaltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése